Elektromos napóra

A kép geometriai szerkezete a függőleges és vízszintes vonalak erős kontrasztot alkotnak a kör alakú sávval, ami a villanyoszlop körül fut. A fotó fókuszpontja a villanyoszlop, amelyből hosszú árnyék nyúlik ki, mintha egy napóra mutatója lenne – a cím („Elektromos napóra”) ezt a vizuális asszociációt támasztja alá. A madártávlatból készült felvétel absztrahálja a valóságot: a néző számára elsőre nem egy mező, hanem egy grafikai kompozíció tárul fel. A magasból szemlélve a táj geometrikus szerkezetté egyszerűsödik: a gabonasorok szabályos párhuzamai, a villanyoszlop köré rajzolt körív és a hosszú árnyék finom kompozíciót alkotnak. A kép a technológia és a természet találkozásának pillanata – ahol a villanyoszlop árnyéka a napóra mutatójává válik, jelezve az idő múlását a zöld mező fölött.

A fotó 2024-ben készült, egy Miskolc melletti gabonaföld fölött. A monokultúrák világában a táj egyhangúvá válik, és vele együtt az élet is elszegényedik – mintha a természet dallamából csak egyetlen hang maradna meg. A hatalmas területeken csak egyféle növényt termesztenek, ami elsőre egyszerűnek és hatékonynak tűnik. Hosszabb távon azonban ez nagyon sebezhetővé teszi a termést: egy kártevő vagy betegség akár az egész ültetvényt elpusztíthatja. A talaj is kimerül, mert mindig ugyanazokat a tápanyagokat vonják ki belőle, így romlik a termőképessége. A vegyszerek fokozott használata tovább rontja a helyzetet, károsítva a talaj élővilágát és a vizeket. A beporzó rovarok, madarak és más élőlények számára alig marad élőhely, ezért a biodiverzitás drasztikusan csökken. Az éghajlatváltozás miatt a monokultúrák még sérülékenyebbek, hiszen egy aszály vagy áradás könnyen teljes pusztítást okozhat. Ezért egyre nagyobb szükség van változatosabb, fenntartható gazdálkodási módszerekre.